Kell

Kell egy,ki nagyon szeret,

kinek a szemében,

tiszta minden tett.

Kire felnézel akkor is ha fáj,

ha a múltad csak köd homály.

Mikor a jelenbe azt érzed lehetetlen,

s csak a csillag fénye ami nem hagy el,

ide húz a jelenbe.

Ébreszti pajkos lelked,

mint tavasz tájt a kikelet,

s a napfény íze mosolyt csal ajkadra,

s akkortájt a szíved is hevesebben üt,ver,kalapál.

Halk léptek,

nesz veri fel a csendet.

S ott áll előtted.

Mögéd oson,ne habozz,

kapkodj,húzd magadhoz.

Tű sarkas lába,fonódik testeden.

Ennél a résznél,már nem is vagy észnél.

Forró az ajka,

s csókja marasztal.

Hát itt van az-az egy.

Kinek szemében tiszta minden tett.

S felnézhetsz rá,

mert itt van Ő,

a nyerő Nő.

G.S-Ágnes

Vibrálj

Szeretlek én mindig,

egyre csak jobban.

Még csillog a csillag,

s még a remény el nem illan.

Bújni csak hozzád,

s az illat magával ránt.

Vérem is hevül már.

Pajzán gondolat,

együtt gondoljuk ugyanazt.

Fakó képek lebegnek,

s homályos a tekintett.

Érzem lassan végem,

hisz,fogva tart a varázslat,

ez az a kábulat,

ölelj még szorosan.

Hogy sohase múljon el a pillanat.

Mi vibrál folyamatosan.

G.S-Ágnes

Feladni?

Feladni, eladni.

Mindig elfutni.

Álmoktól búcsúzni,

mégis a fellegekben járni.

Ha véletlen leesnél,

ne aggódj,sose félj,

egy van ki feljebb húz,

kinek karjában landolsz,

mikor magához húz.

Az ár már sodor,

s mire észhez térsz,

a ruhád is földet ért.

Állsz ott csak bambán,

miközben nyelve már kutat,

egy íjat,mi lefele nyilaz.

S összefonódik a két test,

már nem rideg az est,

s változott a kedv,

hevesebb lett a test,

s zihálás folyik sikolyba.

Végre megpihen a test.

Színes, villámló tekintet,

még rátekint egyszer,

s elszunnyad csendesen.

G.S-Ágnes

Bonbola

Bonbola.

Olyan nekem,

mint egy édes cukorka,

s mindig csókra áll az ajka,

mikor akarja,meg is kapja.

Fiatal szívében él a szenvedély.

Mikor lángra kap,

eltűnik minden harag.

Marad az érző,édes egyén.

Kinek kezében a ceruza sem rest,

rajzol csak csendesen.

Vonalat húz,melyből alakot formál.

Alkot a művész,

hát tartsd a szád.

Majd ad ő néked cukorkát.

G.S-Ágnes

Egység

Felolvasok neked,

hisz el sohasem veszíthetlek.

Kerüljön el minket a bal szerencse.

Egységet alkotunk,

hirtelen el nem válhatunk.

Köddel foszlani,eltűnni,

így könnyű lenne,

hát kerülgesd és ne dobd el.

Az élet akarta,alakította,

más dolgod nincs is csak folytasd.

Miközben az író elakad egy pillanatra,

de jő a nap a másnap,

s máris szárnyra kap minden gondolat,

új gondolat,újabb utat mutat.

Járjuk hát,míg lábunk bírja,

s az élet tüze lobban.

G.S-Ágnes

Tavasz

Ici-pici,kicsi-mini,

apró szívecske.

Kikelet a tavasz ébred,

szerelmek,tervek,

hív a végtelen.

Sodródni az árral,

úszni a boldogságban,

s napsütésben fürödni .

Illatos mezőre tévedni,

színes virágokban elveszni,

nevetni,kacagni,

futni,felbukni,

zöldbe landolni.

Hisz itt a tavasz,

a kis Ravasz.

G.S-Ágnes

Mélyen

Voltam hűtlen.

Mégis büntetlen.

Éltem és élveztem.

Az összes Cseppjét,

mit életem rejt.

Kesereg mégis a felismerés szüntelen.

Mikor újra és újra,

előjön egy érzés.

A régmúlt tőr fel néhanap,

nyugalmat nem hagy.

Emléke fáj,mégis oly csodás.

Minden mi vele volt,

itt legbelül tombol.

Folytatnám, ha tudnám,

nem üldözne tovább.

Bevallhatom ha akarom,

nehezen élem túl.

Hiánya nagy űr a lelkemben,ma már.

S vágyom,múljon-múljon,

végre el már.

G.S-Ágnes