A valóságnak él,mert tudata józan,
szívét lassan egy leány elrabolja.
Megőrjíti s a férfi haját tépi,
mi égnek áll,mikor a leány poénja betalál.
Mégis tépné le ruháját,
fürödne illatában,
s úszna a boldogságban.
Csókokkal árasztaná a leányt.
Kinek a pillantása,zöldre válthat,
hírtelen megszűnik a férfi összes gátlása,
s ráveti magát a leányra.
Édes szenvedély,
sohasem elég!
G.S-Ágnes
Mintha le írnád Minden egyes napomat,hetemet...Ha ezt a nyarat ép ésszel túl élem,mindent kibírok ;)
VálaszTörlés