Emlékek törtek fel a leány lelkéből,amikor meglátta őt.
Ismerte hisz anno,szerette szüntelen.
Míg egy nap a férfi eltűnt csendesen,
Mennie kellett nemvolt maradás,csak a leány ki ott sírdogált.
A szíve bele hasadt,de nem tehetett semmit csak nézte miként elmegy.
Hosszú magányos napok következtek,nem találta helyét a leány,
Míg végül egy segítő kéz rátalált,s a fájdalom már messze szállt.
Újból mosoly bujkál a leány ajkán.
És most itt van találkoztak megint,zavaros múlt elő villan.
Tétovázott hát mitévő is legyen,s szemében ismét könnycsepp keletkezett.
Gondolatai cikáztak,lelke fájt és kérdőn a férfira nézett,
Miért kell ez,miért jöttél vissza?
Zavarát a férfi sem tartotta vissza,szerette a leányt de érezte nem lehet minden úgy mint régen.
S tudták ez a vége,mert összetört régen a leány szíve....
G.S-Ágnes
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése