Nem kell őrlődni,
bele kell törődni.
Hagyni hogy elvesszen,
a végzet kergesse édesen.
S majd kegyeit elnyeri,
új szív jó szív,
remélni csak neked dobol.
Tudatod alatt mégis ott van még a,
vajon mi lett volna.
Ám született egy döntés,
földbe döngöltél.
Üresek a szavak,
már nem ragyog a nap.
Sötét a táj,
csak a lelkem fáj.
De tovább lüktet szívem,
senki nem törheti össze,
nem engedem!
G.S-Ágnes
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése