Önző voltam,
ma,
csak, magamra gondoltam.
Harmincegy lettem,
kellemes percek.
Előttem is még az út,
göröngyös,
néha megbotlom,
nevetek egyet,
és tovább megyek.
Ki tudja meddig mehetek,
s utamnak mi kerekedik a végére.
Teszem hát a dolgom,
s boldogan élek,
míg,
meg nem ........
G.S-Ágnes
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése